Összébb húzzuk a nadrágszíjat.

Mivel főfoglalkozású aggódó vagyok, a válság közeledtével elkezdtem gondolkozni a lehetséges megtakarításokon. Ehhez hozzájött Irám válása is, aki meg az asszonytartás összegéért küzdve volt kénytelen összegezni a kiadásaikat.

Az albérlettel nem tudunk mit kezdeni, marad, költözni sem olcsó. A rezsi már érdekesebb. A fix kiadásokat leszámítva marad a fűtés, áram, telefon, víz. Akkor sorrendben.

A fűtés nekem majdnem lehetetlen vállalkozás, mert a szomszédaim még a nyitott ablak luxusában nevelkedtek, és hajlott korukra megváltozni nem fognak. Ők négyen vannak a társasházban, az egyetlen, amit tehetek, hogy szabályozzuk a radiátorokat. De ezt mindig elfelejtjük. Az árammal viszont nagyon jó tapasztalatok vannak. Nagyjából egy éve, hogy a tévé körül található összes gépet rátettük egy kikapcsolható elosztóra, és lefekvés előtt ki is kapcsoljuk. A ritkán használt gépekre, mint nyomtató, internet, akvárium, időkapcsoló került. A pincében a kishűtőt csak akkor használom, ha nagyon muszáj, a fagyasztót lecseréltük egy A-s önleolvasztósra. Ezzel meg is spóroltuk a számla 20 %-át, amivel elégedettek lehetünk. Ami a vizet illeti, sajna, született egy csöpögő csapunk, viszont a konyhait átcseréltettük keverőcsaposra. A WC stopgombos, de még gondolkozok a tégla vagy inkább a petes üveg trükkön, hogy lehúzáskor kevesebb víz folyjon. Fogmosáskor már rég nem folyatjuk a vizet. A telefon stratégiai dolog, a számla a Skype-val csökkent sokat. Viszont még mindig van egy mobil előfizetés, amit igazából nem is használunk, azon még lehet húzni, ha muszáj. Arra meg várok egy akciót.

A következő legnagyobb tétel az egészségbiztosítás, azon már változtattam, de nektek ez nem olyan érdekes. Aztán jönnek a cascók. A nagy kocsit éppen ma nyomta meg a férjem (miattam, mert teljesen rosszkor telefonáltam), akkor már meg is van az ürügy a casco lemondására, ui. vagy lejárat előtt három hónappal vagy káresetkor lehet lemondani. Megvan a káreset, ha már a határidőt elaludtuk. A kocsi 5 éves, és már felesleges a teljes casco rá, mert olyan kicsivel csökkentik a befizetendőt, és olyan naggyal a kifizetendőt, hogy menjenek a francba. A kis autót meg most cseréljük, zárójelben mondom, kétéves Toyota és már annyi mindent cseréltek rajta, hogy nem akarjuk tovább tartani. Megrendeltük az újat, kis Mazdát, és kocsicserekor is jár a lehetőség, hogy a cascótól megszabaduljon az ember. A két casco szép megtakarítás lesz.

Ezeken kivül még van egy pár biztosításunk. Az első a lakásbiztosítás, az marad. A jogvédelmi biztosítás marad. Biciklikre kötelező és nem is nagy tétel, marad. Motorról nem elfelejteni a határidőt, azt is lemondom. A kötelező kifizeti a másnak okozott kárt, a sajátot meg zsebből bírjuk. A lakásra a kaukción is biztosítás van, azzal sem tudok mit kezdeni.

A benzinről tudni, hogy egyenes arányban fogy a kocsi súlyával, a gumik puhaságával, és a vezetés sportosságával. Ergo, kocsiból kipakol, gumi felfúj és gyakran nézeget, vezetés zen. Nem nekem kell a leggyorsabbnak lenni, én már úgyis férjnél vagyok.

Alighanem most jön a legnehezebb, a napi költségek. Meg a fogszívás. Majd olvasom Cybershopék posztjait. :)) Mellette meg elhatároztam, hogy most már innentől tényleg meghatározok egy heti keretet, és hogy mielőtt boltba megyek, megnézem, mivel van tele a fagyasztó. Néha elszédülök, ha megnézem, mi minden van itthon.

Utolsó pontnak a saját energiáim takarékra állításához itt megfogadom, ünnepélyesen, hogy holnaptól kezdve, minden nap egy helyiségből kipakolok és szelektálok minden felesleges dolgot. Úgy legyen.