Van egy kis vita Solidenál a magyar mezőgazdaságról.
Van egy kis vita Solidenál a magyar mezőgazdaságról.
Ehhez illik ez a 85-ös propaganda anyag. Érdekes olvasni benne arról a jóról, amit nem tudtunk becsülni, és arról a rosszról, amit akkor nem éreztünk a bőrünkön. Vagy akár megmosolyogni a naivitásokat.
"Az életszínvonalról beszélve az amerikai és a szovjet szerzők más-más mutatókat hoznak fel. Hogyan lehet ezeket összevetni?"
- Valóban, népeik életszínvonalának jellemzésekor mindkét fél más és más mutatókat emleget. Az USA-ban gyakran hajlamosak arra, hogy a személygépkocsik számával és árával mérjék az életszínvonalat, ugyanakkor nálunk inkább folyamodnak az ingyenes kedvezmények felsorolásához, amelyekben valamennyi állampolgár részesül. A tárgyak vitathatatlanul fontosak az ember életében, különösen a jó minőségű tárgyak, köztük a személygékocsik is. És ebben a tekintetben az Egyesült Államok még előttünk jár.
Véleményünk szerint azonban az ember életszínvonalát korántsem csak (és nem annyira)az anyagi dolgok határozzák meg. Az élet teljességéhez, az ember elégedettségéhez és a biztos jövő tudatához sokkal inkább fontos valami más, alapvető dolog - a jó egészség, a műveltség, az egyén szellemi gazdagsága, a hivatásnak megfelelő garantált munka, garantált anyagi jólét a családban, a gondtalan öregkor biztosítása. S az emberi jólét ezen összetevői reálisak a szovjet emberek számára.
A mi megítélési logikánk az élet színvonalát és minőségét illetően körülbelül a következő.
Amíg a családban mindenki egészséges, az országos egészségvedelem állapota, a kórházi költségek, a gyógyszerek ára stb. kevéssé befolyásolják a család jóléti szintjét. Sajnos azonban nem vagyunk mindig egészségesek. Éppen ezért nem közömbös senki számára mindaz, ami az egészségvédelemmel kapcsolatos.
Nálunk az emberek meg vannak győződve arról, hogy esetleges betegségük nem hat ki a család anyagi jólétére: ingyenesen fogják gyógyítani őket, bármennyibe kerüljön is ez az államnak. Sem a kórházi ellátás, sem a legjobb szakemberrel való konzultáció nem kerül egy kopekjükbe sem. Betegségük esetén nem bocsátják el őket állásukból (ezt törvény tiltja), és segélyt kapnak az ideiglenes munkaképtelenség idejére (mellesleg ehhez nem kell előzetes hozzájárulást fizetni).
Továbbá abból indulunk ki,hogy a tanulási lehetőség - akár középiskolában, akár egyetemen- nem függhet a család anyagi helyzetétől, hogy az oktatási intézmények nem csoportosíthatók kiváltságosokra, ahova csak egyesek juthatnak be és nyilvánosokra. Az oktatás valamennyi formája garantáltan ingyenes.
Most pedig térjünk át a család anyagi jólétére - vagyis konkrétan arra, hogy "mit tud vásárolni" és mit "vesz reálisan". Az USA-ban egy átlagos család a jövedelem 40%-ét költheti csupán vásárlásokra, a fennmaradó 60% arra megy el, ami már a "tárgyak világa" mögött rejlik: adókra, társadalombiztosítási hozzájárulásra, a gyógykezelésekért, tanulásért, lakásért stb. fizetendő díjakra.
A Szovjetunióban egy átlagos család pénzbeli jövedelmének 80 százalékát fordítja vásárlásokra.
Az életszínvonal nemcsak bonyolult, hanem dinamikus fogalom is. Reális tartalma nem csak attól függ, hogy mi van ma, hanem atól is, hogy mi volt tegnap és mi lesz holnap. Fontos, hogyan viselkednek a jövedelemek, az árak, a szolgáltatási tarifák. Gondtalan lehet-e az ember a jövőt illetően, vagy fel kell készülnie a nehéz napokra?
Hazánkban töretlemül felfelé megy: az utóbbi tizenöt év alatt megkétszereződött a lakosság reáljövedelme és tovább növekszik.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a "statisztikailag átlagos családok" a nyugati országokban inkább csak papíron léteznek, mint valójában. A milliomos és a már segélyben részesülő munkanélküli, a pompás villa és úszómedence tulajdonos, illetve a hajléktalan egyaránt hozzájárul az átlagos statisztikai adatok kialakításájoz, de ettől még továbbra is ugyanolyan előnyös vagy nyomorúságos helyzetben marad.
A társadalom valamennyi fejlődési szakaszában az anyagi javak meghatározott mennyiségével rendelkezik. Jelenleg az USA-ban ez a mennyiség nagyobb, mint a Szovjetunióban. Ez a különbség történelmileg alakult ki és nem írható a szocializmus "fogyatékosságainek" rovására.A szocializmus csak annyiban "hibás", hogy ez a különbség állangóan és eléggé gyorsan csökken, hogy a szocializmus igazságosabban és egyenlően osztja szét állampolgárai között a javakat.
(A szövegen nem változtattam, hogy aki még nem olvasott ilyet, az az eredeti hangnemet és szellemet élvezhesse, oké, megtapasztalhassa.)
