Iskola és agresszió

2011. március 31. - Vörös Nefelejcs

Az UNICEF közreadta egy, az iskolai agressziót vizsgáló tanulmányát. Aki tud franciául, itt olvashatja.

Aki elhiszi nekem is, annak elmondom, hogy majdnem 13 ezer kisiskolást kérdeztek, hogy érzi magát az iskolában. A válaszok alapján kialakult egy kép, ami némiképp jobb volt, mint amit vártak : minden 10-ből csak 1 gyerek fél iskolába menni, vagy érzi ott rosszul magát.

Néhány szám: 16%-nak van csúfneve, 25%-ot csúfolnak rendszeresen, 14 % érzi magát kiközösítve vagy visszautasítva. Rasszizmusról 7 % beszélt. 17%-ot ütöttek meg egyszer vagy többször és 14% vett részt verekedésben. 20% mondta, hogy meglesték a mosdóban és 14 % beszélt arról, hogy le kellett vetkőznie.

Ezekhez a megdöbbentő számokhoz hozzájön, hogy a TF1-en (francia tévécsatorna) végzett gyors szavazás eredménye 26000 válaszolónál azt az eredményt hozta, hogy a válaszadók 64 %-a NEM érzi biztonságban a gyerekét az iskolában.

Nemzetközi összehasonlításban a fenti UNICEF eredményeket mégsem tartják lesújtónak a francia szakemberek. Lehet próbálkozni a "bullying" (zaklatás, vexálás) szó beütésével az interneten...remek anti-bullying kisfilmek vannak a youtube-on is - hogy megértsük, a francia eredmények még nem számítanak rossznak.

Nem csodálkozom. Egyáltalán nem csodálkozom a jelenségen. Közös, globalista kultúránk a Pöttöm Pandúrokon keresztük Supermanig azt mutatja gyerekeinknek, hogy a hős - üt. Legyőz. Megöl. A videójátékok - ha valaki még nem hallotta volna - már a második világháborúban vagy az iraki háborúban való részvételről szólnak. A drága gyerek (az én fiam is) kiválaszthatja, hogy arab, amcsi, ruszki vagy német katona lesz. Úgy értem, hogy arab, amcsi, ruszki vagy német katonaként öl.

És akkor még a lábát nem tette ki a lakásból. Ha kimegy, az utcán máris ideges, durva embereket hall. Ha belenéz a tévéhíradóba...eh, nem lát mást, mint a videójátékában.

És ha a politikusokat nézi...már bocsánat, de az a szerencsétlen szülő hiába prédikál odahaza a megértésről, toleranciáról, ha az ajtón kivül a gyerek mindenütt annak az ellenkezőjét látja.

Itt és most szólnék arról a szülőről, akinek fogalma nincs, mit csinál drága csemetéje (és nem érdekel, hogy dolgozik, mert ha gyereket vállalt, akkor sok mindent vállalt) - lehet, hogy éppen ő az, aki másokat fenyeget az iskolában?

Szólnék azokról a tanárokról, akik kerülve a konfrontációt, inkább félrenéznek...édes fiam, ha valami bajod van, gyere és mondd el a tanáriban. - A gyerek NEM FOG a tanáriba menni, panaszkodni, valakit bevádolni, beköpni. (Azt most hagyjuk, hogy a felnőtt sem megy szólni, hogy a szomszéd mire kapja a segélyt, ha reggeltől estig a kertben kapál és így tovább - nem szeretünk besúgók lenni)

Szólnék azokról a felnőttekről, akik képtelenek normális hangnemben szólni a másik emberhez, ha az figyelmetlenségből, hanyagságból, fáradtságból, bunkóságból zavarni merészeli - mit hall a gyerek? Állandó kioktatást, ordítozást, anyázást. Minden szinten. A drágalátós "közjogi méltóságainkat" is beleértve.

Hát mit várunk? Miért csodálkozunk, miért vagyunk felháborodva, ha tinédzserek nem köszönnek, fellöknek, hangoskodnak, szemetelnek, udvariatlanul beszélnek?

Hát KI NEVELI őket?

39 komment

15138 2011.03.31. 17:35:31

Azért vagyok mérges, mert a fiamat szekálják az iskolában...meg mert Dajcstomi azt ír, amit nem szégyell - és nem szégyell semmit.

Válasz erre

178873 2011.03.31. 17:39:20

Kedves Nefelejcs! 2009-ben nagyszerű tanulmányt írt Fülöpné Böszörményi Aliz "Agresszió a gyermekintézményekben" címmel. Ő ezt az idézetet választotta mottónak: „A féreg az ember szívében van. Ott kell keresni. ... Szinte mindig ellenőrizhetetlen, mi váltja ki a krízist ... De tudni kellene, hogy aznap valamelyik barátja nem beszélt-e közömbösen az illetővel. Mert ennyitől is felfakadhat a felgyülemlett harag és keserűség.” (Camus: Sziszüphosz mítosza) Ugyanakkor azt sem hallgatta el a tanulmányban, hogy nagyon sok olyan iskola és osztály van, ahol a családi háttér is az agresszióra, akár a pedagógussal szembeni agresszióra is, ösztönzi a gyereket, hiszen csak ilyen mintát lát maga előtt otthon is. Ráadásul - ahogy a te felsorolásodból is kitűnik - az agresszió verbális is lehet, illetve nagyon gyakori, hogy kisebb csoportok alakulnak ki, akik aztán kipécéznek maguknak egy valamilyen szempontból sebezhetőbbnek vélt diákot - és ilyenkor az egyébként normális gyerekek is leképezik a társadalmi mintát, hogy inkább nem szólnak, nem állnak ki a társaikért, mert a csoporttal akarnak tartani, vagy attól félnek, hogy az agresszió ellenük fordulhat.

15138 2011.03.31. 18:34:51

Solide...nem csinálsz semmit, mert félsz tovább rontani a helyzetet. Ha nem kapsz segítséget, akkor vagy tűrsz, amíg lehet (ha nem, akár az öngyilkosságig is elmennek gyerekek), vagy egyszer csak te magad is ütsz. És a kör bezárult. Nem mondtad, hogy volt-é valamilyen megoldás, amit Fülöpné javasolt a tanulmányban. Én csak a prevencióban látom, a felkészítésben, az otthoni és az iskolai nevelésben. És ehhez felnőttek, odafigyelő felnőttek kellenek. Akik pluszban, természetesen, még példát is képesek mutatni. Hát ilyesmit nem látok...

195843 2011.03.31. 18:38:54

Meséltess a srácoddal néhány dolgot az iskolában zajló vagyoni szegregáció és a kábitószerfogyasztási szokásaik összefüggéseiről. A csóróbbak óvszerből szipozzák a gyorsitót, mig a tehetősebbek már az elegáns ,de drága heroinban utaznak. A legjobb nevü budapesti középiskolákban ez a játék jelen van. A szülők pedig a politikai osztály tagjai és vagyonos vállalkozók. A verbális agresszió, csunyabeszéd????bakafing a többi dologhoz képest kedves Nefi....

15138 2011.03.31. 18:45:02

A vagyoni szegregációhoz hozzá kell szoknunk - nekem is. Pechemre, osztály nélküli társadalomban nőttem fel, azóta sem vagyok képes belátni a vagyoni különbség adta "kiválóságot". A drog: megelőzés kérdése. Ugyancsak tanárt és szülőt kívánó feladat. Nem tudod véletlen, az említett drogozó srácok szülei tudnak erről? Mert gondolom, nem úgy kapják a zsebpénzt, hogy vegyél egy kis drogot magadnak tízóraira... Én drogról nem sokat tudok, ellenben alkoholról (szünetben fogyasztottról) már sokat hallottam. Hol van a tanárok és a szülők szeme? (addig kérdezem, míg az orcámra nem esek magam is)

178873 2011.03.31. 19:25:19

Kedves Nefelejcs! Sajnos nem. Inkább csak tényfeltáró írás volt - amiben az volt a pláne, hogy szemben az általam előbb írt dátummal, nem 2009-ben, hanem 2003-ban született. Jellemző, hogy azért néztem el a dátumot, mert ilyen átfogó felmérés e tárgyban azóta se nagyon született, és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet még 2009-ben is ennek az utópublikálását tette közzé.

13066 2011.03.31. 19:32:59

Szia Nefi :))) "Hol van a tanárok és a szülők szeme?"- szülője, és tanára válogatja... A szomorú az az egészben, hogy mind a két fél legtöbbször egymásra mutogat, s addig amíg a gyerek otthon azt hallja, hogy a tanár ilyen meg olyan, "népi jelzőkkel" illetve őket, hogy tisztelné a tanárt? Ugyanakkor hogy tisztelje az a gyerek a tanárt, ha az órán nevetség tárgyát képezi, és röhög az osztály a tanárral egyetemben? Mennyivel egyszerűbb otthon zsebpénzt adni, TV elé ültetni az óvodást, addig is csendben van, mint beszélgetni vele, vagy netán közös programot csinálni..... Emlékezz vissza mi Benedek Elek, meg Grimm meséin nőttünk fel, de sorolhatnám a többi meseírót is, különbséget tudtunk tenni a mese és a valóság között. Az orcára esés meg Téged nem fenyeget az tuti, ugyanúgy sasolsz mint én annak idején :)))

12392 2011.03.31. 19:34:56

Engem nagyon meglepett az eredmény. Igaz nem szól róla hogyan választották ki a 157 iskolát és azo bellül a 12326 diákot, de az első megállapításuk: "Cette impression de bien être s’appuie sur un véritable plébiscite en faveur des enseignants : près de 89% des élèves estiment ces relations très bonnes (55,2%) ou bonnes (33,5%)." felettébb jól hangzik!

27518 2011.03.31. 20:04:23

Kedves Nefelejcs, nem olyan jó általánosságban beszélni, mert nem biztos, hogy így az egyénre találunk megoldást. Ami nekem erről eszembe jutott, a saját, nagyon tanulságos tapasztalatom a gyerekeimmel. Eleve olyan kedvező helyzetben voltam és vagyok, hogy a gyerekeim mindig nagyon jó iskolába jártak. Azt mondják, a művészet jó hatással van az emberekre, így hát a lányom zenei általánosban a legjobb alapokat kapta, majd a sima gimnázium is legjobban készítette fel az egyetemre. Szerintem ő ma is a jó úton halad, messze van a durvaságoktól, nálam sokkal jobb ezen a téren. A fiam pedig kezdettől fogva katolikus iskolába jár, az érettségiig. Ebben a suliban az a jó, hogy nem a középkori módszerekkel oktatnak, vannak ugyan apácák, papok, de az igazgató is világi a tanárokkal együtt. A Legmodernebb iskola a városban, aránylag jó képességű gyerekek járnak oda 1-12. évfolyamig. Vagyis olyanok, akikkel a szülők törődnek, és nincsen komoly durvaság. Bármennyire is lenézik a mai helyzetben a katolikus erkölcsi tanítást, szerintem mégis megalapozza az emberséget. Persze van, akiből hülye fanatikus lesz, mint minden területen az életben előfordul. A mai fiatalokkal már nem lehet középkori módszerekkel bánni, ők keresik az élet értelmét, és aki nem tud nekik többet mutatni, mint a földhözragadt dagonyázást, az ne csodálkozzon, hogy frusztrált lesz a gyerek, nem tud mit kezdeni magával, céltalan és agresszióban vezeti le. Úgy kiterjesztve globálisan ezt a nézetet, úgy gondolom, az agresszivitás a gyerekeknél ezt tükrözi, céltalanságot és megfelelő erkölcsi hiányt, de mondhatnám rövidebben is, Isten hiányzik az életükből. De nem az a demagóg Isten, akit az ateisták képzelnek el, és nem is az, akit a fanatikusok. Ez a nézet pedig sosem lesz világméretű, mert a sötétebb oldalnak nem ez az érdeke, és ez a harc tart majd az idők végezetéig. Ezek után elég kiábrándultan nézem az erőfeszítéseket, ahogy megpróbálják okosan orvosolni ezt a helyzetet, mindenféle felmérésekkel, tanulmányokkal.

15138 2011.03.31. 20:20:06

6-ra Solide, akkot mi sem kapkodjuk el, magyarok. Miközben az első híradások már a 90-es évek közepe-vége felé megjelentek az agresszió tömeges terjedéséről az iskolákban. 7-re Doremi :), ja. Ha már ott tartanék, mint te, és úgy, ahogy te, nyugodtabb lennék. 8-ra Gyuri, ez nekem elsősorban azt jelenti, hogy a tanár kulcsfigura az iskolában - ezért nem teheti meg, hogy elfordul és azt mondja, hogy nem hatásköre a gyerekre figyelni. (Svájcban legalábbis nincs olyan felelőssége a tanárnak, mint Mo-on, ahol a tanár köteles a gyerek testi épségére ügyelni) Másodsorban pedig ezt az eredményt adhatja az osztályok kora is - 9-12 éves gyerekek még ragaszkodnak a tanárjaikhoz, jobban, mint a felsőbb osztályok. Ugyanígy, a tanár tekintélye is nagyobb. Ebben az értelemben nem meglepő, hogy a gyerekek ekkora arányban szeretik a tanárjaikat. 9-re Only, a 10 parancsolat nekem okés, ateistaként. Nagyjából be is tartom, az istenről szólóakat kivéve. :) SZerintem a magukat rendes embernek tartók nagy része ugyanígy lehet vele - nem feltétlen isten kell ahhoz, hogy valaki erkölcsösen viselkedjen, bár azt nem tagadom, hogy az istenhivőknél ez a törekvés jobban megvan, már csak onnan adódóan is, hogy aki veszi a fáradságot, hogy a gyerekét egy bizonyos útra vezesse, az más téren is gondoskodik arról a kisgyerekről. Így ateista emberek gyerekei is követhezik azokat a többezer éves "keresztényi" tanításokat, amiket a világnézetük egyébként nem indokol. Én örülök, hogy ti találtatok olyan iskolát, amiben a gyerekek mindezt megkapták - nekem nincs ilyen szerencsém. És sokaknak nincs. A Föld minden részén a szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek, de nem mindenki választhatja meg az iskolát, ahova a gyerekei járnak. A közoktatástól pedig elvárható lenne, hogy valahogy alkalmazkodjon a kor problémáihoz - hiszen a GDP egyre jelentősebb részét költjük rá, az egyre kevesebből. De ez a téma már messzire mutat...

wesz 2011.03.31. 20:21:24

Igazad van, amugy a GYF szosszeneteit is olvastad? Azok se felejtik ki a durvasagokat. A gyereket ideje lenne beiratni valami onvedelmi tanfolyamra, ahol legalabb annyit megtanitanak, hogyan kell nagyon gyorsan valakit ugy tokon rugni, hogy eselye ne legyen valaszolni.

15138 2011.03.31. 20:24:36

12-re Most olvaslak Bástya et-nál. :)) Nem olvastam GyF-et. Ő is bunkó? Az a bajom, hogy már egyszer megtette, akkor igazgató elé vitték. Én meg nem hittem a fülemnek: te csinálod, aki egy éve kínlódsz? Erről beszélek: ha nincs más, mint visszaütni, attól még a probléma létezik, csak az agresszor változik...siralmas.

178873 2011.03.31. 20:34:56

Kedves Nefelejcs! Tudod, az a nagy probléma, hogy manapság már előfordul, hogy a kifejezetten elitnek és jónak ismert iskola sem nyújt biztonságot. Az osztály néhány hangadóját követő csoportos kirekesztéssel szemben például bizonyosan nem, de egyik ismerősöm mesélte, hogy ki kellett venniük a lányukat az egyik top 5-be tartozó 8nem mellesleg egyetemi gyakorló) budapesti középiskolából, mert a gyereknek "viccből" kést szorítottak a torkához a lány wc-ben. Hangsúlyozom, az elkövető is lány volt. És nem anyagi indok motiválta, nem akart semmi elvenni, sem zsebpénzt, sem telefont, csak "hecc" volt. Az igazgató meg az egész történetet megkérdőjelzte, még a szülővel szemben is, mert egy botrány rontotta volna a presztizsüket.

163684 2011.03.31. 20:41:01

Nefi, és mi a megoldás a gyermeked számára?

36888 2011.03.31. 20:51:26

*****

27518 2011.03.31. 21:15:20

10. Nefi, nem kell leszűkíteni Istent csak a tízparancsolatra, de hagyjuk. A fiadnál javasolnám a pozitív megoldást, vagyis olyan barátokat vonzó dolgokat kell bevetni, amihez szívesen csatlakoznak. Pl. a legegyszerűbbre gondolok, hogy rágókkal, vagy bármi kedvenc ennivalóval felszerelkezve megy és azt gyakran megosztja másokkal, akkor megnyílnak a szívek. Lehet bármi segítséget is felajánlani az osztálytársának, amit észre vesz, hogy szüksége van rá valakinek. Ezzel, a másik gyerek felé pozitív közeledés, hatással lehet kivétel nélkül mindenkire. Akik kínlódnak most vele, azokat is le lehet szerelni hasonló lépésekkel. Nagy kihívás megnyerni őket, és a maga oldalára állítani, de ha itt veszi az akadályt, akkor a felnőtt életben is hasonló technikával boldogul majd.

23353 2011.04.01. 01:57:35

Kedves Nefelejcs. Nem tudom mi azon a statisztikan olyan meglepo. En anno elemi iskolaim alatt (mint szerintem mindenki) talalkoztam "bullikkal" akik amikor a tanarok nem voltak kozel jol beled bokszoltak (avagy masokba), es probaltal volna panaszkodni! Emlekeszem egyszer egy nagytestu fiu "viccbol" letepert es az arcomra ult, azt hittem megfulladok. Ezek az "elmenyek" a felnoveshez tartoznak, persze en udvozlom hogy meg akarjak szuntetni es buntetik. Es meg nem is beszeltem hogy a csinos leanyok hogyan nezik le a nem csinosakat, stb., stb. It is hard to grow up.

wesz 2011.04.01. 02:08:45

Nefi, ne viccelj mar. Az igazgato ele viszik. Es akkor mi van? Nekem is volt jopar igazgatoi intom, megis ember lett belolem. Ez 10 ev mulva a kutyat sem erdekli, viszont ha most visszavag, akkor legalabb lesz onbizalma ha felnott.Az fontosabb, mint holmi igazgatoi. A masik amit megtehet, hogy megtanulja amit kell, aztan valahol megvarja az illetot, az iskolan kivul is lehet valakit tokon rugni. A harmadik amit megtehet, hogyha a baromarcu hozzanyul, akkor o gondosan beveri a fejet valahova, hogy nyoma legyen, par vercsepp se art es azonnal begalloppozik a direktorhoz, te meg utanna, igazsagot es rendet kovetelve, valamint a sajtoval fenyegetve.

14055 2011.04.01. 07:13:02

Hát Nefi, nehéz, nagyon nehéz. Gyakran gondolok arra, hogy de jó nekem, hogy nem most kicsik a gyerekeim, hogy ezekkel a problémákkal nekem nem kellett napi küzdelmet folytatnom. Persze ezzel párhuzamosan azt is gondolom, hogy ma nagyon nehéz szülőnek és gyereknek is lenni.Kettős hiba van, egyfelől rossz játékot játszunk, másfelől túl gyors a változás. Tudod éppen a minap beszélgettünk baráti társaságban arról, hogy ha ma megkérdezzük egy gyerektől, hogy mi szeretnél lenni kisfiam, ha nagy leszel? Vajon milyen válaszokat ad, milyeneket adhat? Mire van szüksége a társadalomnak? Milyen munkákat kell még embernek végeznie társadalmi szinten? Hány foglalkozást tudunk vajon még mi magunk felsorolni? És hány foglalkozást tudsz felsorolni, mely örökre eltűnt, mely ma már nem választható? ugye sokat? Az oktatási rendszer is több szempontból hibás, egyfelől nincs felkészülve a megváltozott ismerethalmazra. Gondolj bele, gyakorlatilag ugyanaz a struktúra mint 100 éve, elemi-gimnázium 18 éves korig, majd 4-5 év egyetem, csak hát közben az elsajátítandó ismeretanyag minimum megduplázódott, egyszerűen nem fér bele. Ha x mennyiségre y év kellett, akkor ugye 2x mennyiségre nem elegendő y év? . Ebből aztán nagy kapkodás van, mit is tanítsunk belőle? Másfelől, a mit tanítsunk kérdés ugye úgy is felmerül, hogy milyen speciális ismereteket -alias szakmákat- tanítsunk a gyerekeknek? De mint az előbb beszéltünk róla, erről magunknak sincs nagyon fogalmunk, hát hogy lehetne egységes koncepció ebben? Így aztán az oktatási rendszer szétesik, a gyerekek nem csak a versengő társadalomba való belépésre készülés miatt lesznek agresszívak, hanem az oktatásban lévő zavarodottságot is észlelik. A gyerek egy szeizmográf, nem csak a szülők közötti legapróbb feszültséget képes "mérni", hanem a társadalmi feszültségeket, problémákat is pontosan mutatja. Abban a rendszerben, amiben élünk, egyszerűen nincs ennyi emberre szükség a rendszer működtetéséhez, a szülők félelme, hogy maguk is kiesnek a rostán átragad a gyerekre. Meg hát legtöbbje nem is képes azt az őrült tempót követni, amit az elsajátítandó bezsúfolása jelent abba a 12 évbe. naná hogy frusztrált lesz szegény. A jelenlegi rendszernek viszont "nem éri meg", hogy az alap oktatási időt felemelje legalább 4-5 évvel. Mint látod, nálunk inkább csökkentik is már- hulljon a férgese.. szóval azt gondolom, hogy ebben a rendszerben nincs megoldás erre a problémára, vagy teljesen lebukik a rendszer, hogy az egyetemes emberi jogok egy nagy hazugság itt, -ami persze ordít, csak még senki nem merte kimondani, vagy megpróbálja tovább hazudni, akkor viszont a magukat nyertesnek gondolók gyerekei éppen olyan veszélyeknek vannak kitéve, mint a vesztesek gyerekei. Amit most tapasztalunk az tulajdonképpen nem más, mint az anyagi javak kisajátítása után a szellemi javak kisajátítására, a tudás monopolizálására tett kísérlet. Csak az a baj, hogy az a tudás, ami most már a rendelkezésünkre áll, nem lexikális ismeretek halmaza, nem fenék kell hozzá, hanem képességek, amik vagy vannak, vagy nincsenek, viszont egy biztos: pénzért nem kaphatóak. A gazdag ember gyereke is lehet olyan sötét, mint a sarkvidéki éjszaka, és a szegény ember gyereke is lehet briliáns elme.. ez valami rémes kontraszelektálódáshoz fog vezetni.. Még egy érv a mellett, hogy rendszert kellene váltani..

178873 2011.04.01. 08:00:21

19. KerekesZs! Kedves Zsuzsa! Erről egyszer már írtam hosszabban - a jelenlegi iskolarendszer alapszerkezete (itt most nem arra gondolok, hogy hány év elemi, meg hány év középiskola - ennek variálgatása nem a problémát oki, hanem csupán tüneti kezelése) nem száz éve alakult ki, hanem jóval régebben. Nagyjából azzal a folyamattal párhuzamosan, amikor a polgári társadalmak kialakulása és a gazdasági feltételek változása kikövetelte, hogy addig a szükebb csoport (család, céhek) körébe tartozó feladatok társadalmi szintre emelkedjenek, és látványosan az iskolára, valójában anonim társadalmi erőkre bízassanak (Habermas: A társadalmi nyílvánosság szerkezetváltozása). Valóban a rendszer megújulására volna szükség - de ez nem azt jelenti, hogy a kétszer annyi tudásanyagot kellene méricskélni, hogy mi fér bele az időbe vagy mi nem. Három okból sem - az egyik, hogy a specializálódó társadalomban ma már igen ritka kivétel a polihisztor - ahogy erre már felhívtad a figyelmem korábban is, illetve azért sem, mert mint most is rámutattál, mi sem tudjuk, hogy milyen tudásanyagra lenne szükség néhány éven belül. A harmadik ok, hogy egy általános iskolás - ugyancsak ritka kivételektől eltekintve még nem tudja, hogy milyen részterületre is szeretne "szakosodni", mivel szeretne foglalkozni az életben. Ezért az iskola alapfeladatául inkább azt kellene tenni, hogy a "produktum" nyitott, érdeklődő, tanulni tudó és szerető fiatalok sokasága legyen. Azaz, az alapképességek mellett tanulni kellene megtanítani a gyerekeket, és a tanulás szeretetét felébreszteni (sőt, inkább ébren tartani, hiszen a hat-hét évesek döntő többsége nagy és boldog izgalommal várja az iskolábakerülést) bennük. Mivel így is hosszan írtam, azt éppen csak jelzésszerűen említem meg, hogy a különböző képességek és különböző otthoni hátterek okán - nagyon sarkítva - minden egyes gyereket külön, személyre szabott módon kellene felkészíteni az életre, amihez persze az is kellene, hogy erre a pedagógusoknak legyen képessége, kapacitása, ezt a munkát mind szellemi, mind anyagi értelemben, motiválja a társadalom.

15138 2011.04.01. 08:11:57

13-ra Solide, nem meglepő... elit helyeken már a mi időnkben is azt képzelték a srácok, hogy nekik mindent lehet. Szülőként és felnőttként lenyelni, tehetetlenül lenyelni, ami a gyerekeddel történik és hogy nem hiszik, amit mondasz!! És hogy neked kelljen elmenni!! nem kívánom senkinek. 14-re Emmi, keresem...rendőrség, tanári mediáció, meghívók, telefonok, önvédelmi tanfolyam. Meg ahogy az idő telik, javul a helyzet (remélem). Vannak tanárok is, akik speciálisan ezen dolgoznak. Új szakma is van, a "grand brother", akik nehéz gyerekekkel próbálnak boldogulni, meg az utcán randalírozókat lecsendesíteni. Tanárok, rendőrök közül verbuválják őket. Ez Svájc. Fro-ban - sose lássunk olyat - beléptetőkapukat is tesznek némelyik iskolakapuba... 16-ra Only, nem akartam leszűkíteni, példaként mondtam, bár nyilván nincsenek olyan ismereteim, mint egy hívőnek. Amit mondasz...lehet, hogy azért utálják. A zsebpénze az első napon elfogy, pedig még mindig hetente kapja. Elveszik, amit kínál és faképnél hagyják. Most annyit javult és romlott a helyzet, hogy az új osztálya nem ilyen, van barátja is 2-3, viszont szembekaptak egy bandát, idősebbekkel. Kerülőúton járnak haza...előbb leszállnak a buszról, reggel egy órával hamarabb mennek iskolába, hogy ne találkozzanak ezekkel. Hajaj... 17-re Little, semmi meglepő nincs, magam is írtam. Ellent kell mondjak - ugyan lányként nőttem fel, ami könnyebb (lányom is van), de olyan rosszindulat nem volt 25 éve, mint ami most van. Nem vertek össze csoportosan egy embert (előfordult, hogy lányt is) és nem tették fel a telefonon felvett videót az internetre, ahogy most szokás. Nem szúrkáltak rendszeresen késsel tanárt. Nem tartottak fogva napokig lányt, hogy mindenki "szerethesse". Nem küldtek fenyegető méleket, sms-eket - amikkel könnyebben lehet bombázni valakit, mint a régi módszerekkel. És főleg, nem érintett ekkora tömegeket a dolog. 18-ra Tavaly azt mondtam az osztályfőnökének, hogy elegem volt, hanem tudja megvédeni, én magam hatalmazom fel a gyereket, hogy üssön vissza (anyázta egy politikus fia, aki magam is elhíresült a jeleneteiről). Akkor jött az évvége, osztályváltás. Az igazgatói nem fájt nekem, dolgozott a gyerek két órát (a férjem kicsit kiakadt, mert nem tartja jó ötletnek, hogy a munka büntetés legyen), le volt tudva. Figyu, őt már megvárták iskola után... ez a baj, hogy ha te ebből a fajtából vagy, akkor nem csinálsz olyat, mint a másik fajta. Meg ha ellene egy banda van, akkor melyiket kell megvernie? Meg mit csináljon, ha mindig többen vannak? Már mondtam neki, hogy szóljon a pólós barátainak, mind nagyobb, elmennének vele, de szégyelli a dolgot. Mondtam neki, hogy fiam, veresd meg végre magad - nem meri. Fél. Kerüli. Most én lökjem oda? Mondom neki, hogy elmegyek mindig elé az iskolába - na, azt is szégyelli. Igaza van Littlének: felnőni kemény. Úgy látom, fiúnak még sokkal keményebb, mint lánynak.

15138 2011.04.01. 08:17:32

19-re Zsuzsa, hát én sem irigylem a gyerekeinket. És kellene a rendszerváltás, naná, most jobban, mint régebben. Nem anyagiakkal van baj, hanem az erkölcs, a közgondolkozás romlik olyan méretekben, hogy az ember beleszédül. A felmérésben volt egy olyan mondat, hogy "Mais il est en tout cas périlleux de parler d’un effondrement de l’école élémentaire" magyar ferdítésben, :veszélyes (értsd korai) az elemi iskola összeomlásáról beszélni. Azaz, már felmerült. :( AZ iskola a régi, ezeréves, jó, hatszáz éves rendszerével akar mai tudásnak, mai technikának megfelelni. Hát nem fog menni, nagy reformok kellenének. Ahogy a társadalomnak is. De: a mi dolgunk nevelni a gyerekeket.

15138 2011.04.01. 08:19:22

20-ra Solide :) úgy látom, hasonlóan gondoljuk. Nem akartam belemenni, de a technika mai állása mellett gyerekjáték lenne személyes programokat csinálni, és nem erőltetni a nyuszinak az úszástanulást, a teknősnek a magasugrást, etc. :)

14055 2011.04.01. 08:38:47

Nefi, sok minden a mi dolgunk, sőt, minden a mi dolgunk, az ufókra nem igen számíthatunk, hogy besegítenek :) Nem mondom, hogy teljesen érintetlen vagyok problémában, az unokám 4 éves.. mert könnyű dolog azt mondani, hogy nem az én gyerekem, nem az én felelősségem, de egy frászt nem az, pontosan érzem a felelősségemet nem csak az én unokám, hanem a te gyerekeidnek a jelene és a jövője miatt is. Mindannyian felelősök vagyunk, hiába próbálunk kibújni alóla, hisz tűlünk függ, rajtunk áll, nem valami természeti csapást kell kivédenünk, csak a saját ostobaságunkat.. Ami persze felfogható természeti csapásként is :) A tőkés rendszeren belül nincs megoldás, erre gondolj, amikor a gyerekeid sorsát igazgatod, azt gondolom, hogy ők már elég nagyok hozzá, hogy elmagyarázd nekik, hogy mi miért történik. Az egyetlen védelem, ha megértik a miértet.. Nem tudod megvédeni őket, csak ők tudják megvédeni magukat, de védekezni meg csak az tud, aki tudja, hogy mi ellen védekezik..ahogy nem jó ugyanaz a gyógyszer a torokgyulladásra és a gyomorrontásra sem.. A te gyerekeid szerencsések, hisz te érted, hogy mi a baj, ezért fogsz tudni segíteni nekik, csak tőled függ, hogy bízol-e eléggé magadban..

15138 2011.04.01. 09:12:41

24-re Az én kis életem a gyerekekre van (momentán) fókuszálva. A fiam érintett - enélkül lehet, hogy nem is tudnék a bajról, mint ahogy nem tudok egy rakás másról. Szerencsére. Ha abból indulok ki, hogy a hibákból mindig többet tanulunk, mint a helyes megoldásból, akkor itt az alkalom, hogy valamit változtassunk, mert a tendenciák igen mélyre mutatnak. Már nem a túlélésről, ételről, italról van szó, azt már játszva biztosítjuk a Föld ezen a részén. De ha az agresszióval nem kezdünk valamit - és mégy egyszer, az UNICEF tanulmány is a prevenciót hangsúlyozza, mint költségkímélő és legeredményesebb megoldást - az felégetheti a világunkat, hiszen tudjuk, hogy a bevándorlás, a keveredés, egyre nagyobb mértékű lesz. A társadalmi problémákat látom a legnagyobbnak, és látszólag mindenki csak a gazdaságiakkal van elfoglalva.

193225 2011.04.01. 10:10:56

Nefikém, emailre nem válaszolsz. Rendben. Mit vársz? A városban nem az állam arra hivatott személyei, hanem kopasz, "biztonsági őrök" foglalnak el vállalatot és vezetik ki a vállalat igazgatóját, (Pécs) akkor mit vársz? Akkor vagyok nyerő, ha az én biztonsági őröm az erősebb, vagy én lövök gyorsabban. Ergo? Ha valami kell, lőni fogok.

78126 2011.04.01. 10:22:31

Kedves Nefi! Iskolai agresszió (tanárok részéről is!!) mindig is létezett. Manapság nagyon alacsony az ingerküszöbünk. Mindnyájunké. Olyan is sért, - ami ha a kötelesség "korszakában" hangzott el - meg sem hallottunk vagy banális csekélységnek tartottunk. Most a "jogom van" idéjében eltolódtak az arányok a másik irányba. Azon kívül az iskola eszement módon "lépést akar tartani" a világ elvárásaival szemben, tehát a legfőbb érték nem az, hogy egy kiegyensúlyozott emberpalántát neveljen, hanem, hogy a tárgyi tudást a leghatékonyabbab gyarapítsa - felkészítsen - ...no, de mire is? Apró sérelmek is, ha rendszeresen érnek valakit, súlyos állapotot idéznek elő. Amint látom és tapasztalom, sérelmeinken rendkívül nehéz felnőttként átlépni, működni viszont ezek szűrőjén át működünk.És ezzel semmit nem foglalkozunk! Nem véletlen olyan a világ, amilyen. Végül egy meglepő esetem a közelmúltból: Az elmúlt napokban külföldön egy elég durva diszkriminációt voltunk kénytelenek elszenvedni. Törtem a fejem, miként jelezzem. Éjjel hol a félelmeim, hol a dühöm, hol az agresszióm, hol a keménységem kerekedett felül: hogy mert magyarok vagyunk, velünk lehet??!! Aztán reggelre rájöttem, azért lehet, mert ebben a stílusban, amihez szoktunk, nem lehet "ügyet intézni", a fellépéssel rontjuk el a kommunikációt, vagyis csakis nagyon határozottan, de !!! udvariasan. Azonnal odaléptem a hölgyhöz, akit megfelelőnek tartottam a probléma kezelésére, amint felbukkant, és magyarázkodás nélkül közöltem, hogy ezt így nem szeretnénk a továbbiakban. Normál hangnemben, mosolyogva, "jogok emlegetése nélkül" a legszerencsésebb megoldást sikerült elérnem. Holott esélyét sem láttam, hogy egyáltalán végighallgassanak. Drága Nefi, bízom benne, hogy a könyvek még tudnak valami támpontot nyújtani Nektek!

110481 2011.04.01. 12:38:21

T. Nefi! Iskolai agresszió volt, van, lesz! Ezelőtt több mint 40 évvel én is verekedős voltam, és a Kandó Technikumban ez telefonkábeldarabokkal zajlott (akkor volt divatos Rejtő, és a kábal a rejtői ólmosbotnál messze jobb volt). De akkoriban a szülők ebből nem csináltak drámát, teljesen más volt a hozzáállás, az "elit" helyeken is. Egy példa: 20 éves koromban a Vadaskerti uti iskolában voltak ez edzéseink. Egyik nap egy szipuzó srácot elkaptam (nylon zacskóba Technokol Rapid, aztán szivd). A kb. 12 éves kölyköt alaposan felpofoztam. Legközelebb megjelent az atya a kölyökkel. A gyerek megmutatott, mint tettest. A választékos modorú Úr megköszönte, hogy felpofoztam a büdös kölyköt, majd ugyanazzal a lendülettel Ő is felpofozta. Ma unokámat a lépcsőn a kölykök simán legázolták (mindennapos eset), aztán a tanárok rájöttek, ha a nagy "liberalizmus" helyett sorba állnak a gyerekek és úgy mennek valahová, akkor nincs sérülés. A mai közállapotok egy nagyon rosszul értelmezett szabadságeszme termékei.

15138 2011.04.01. 12:54:53

26-ra Shakespeare, nemtom ki vagy...(Emilke?) nem kaptam mélt. Küldd el még egyszer a vorosnefelejcs@gmail.com -ra. MIt vàrok? Hogy előbb felnőjön az a gyerek és utána lőjön. :) Ha már biztonsági őr, nem egy kiskamasz. 27-re Még csak most kapom kézhez a könyvet, amiről beszéltünk. Anemone, kinézed belőlem, hogy ordítva követelem a jogaimat? Dehogy...manőverezek, nyelek, mosolygok, hogy jussak valamire. Könnyebben megy így. De a gyerekemet féltő ösztönök...:) én is legszívesebben széttépném azokat a büdös kölkeket, akik molesztálják. De jól elmentünk az én irányomba: a bullying új dolog, nem a mi fiatalkorunk terméke. Ahogy már mondtam: ha régebben valaki disznóságot csinált, legalább volt vagy bűntudata utána, vagy a társadalom jelenlévő tagjai (idősebbek, tanárok, más szülők) egyből rámutattak, hogy ilyen magatartással nem megy sokra. Ma már sikk bunkónak lenni. Mondd meg, Dajcstomi hogy engedheti meg magának, hogy akárkit is melegebb éghajlatra (picsába) küldjön - írásban, közös felületen?? Kösz az együttérzést. :) 28ra Kedves Zili, igyekszem nem drámát csinálni belőle, én még nem kaptam haza gyereket késszúrásokkal. És nem olyasmivel van problémám, hogy "nevelési" céllal valami felnőtt rászól, vagy nyakonlegyinti a hülyeséget csináló gyereket. Hanem arról, hogy kötelesek vagyunk elengedni, elvinni a gyereket az iskolába, ahol - ahogy mondod - legázolják, megalázzák, ha nincs olyan pedagógus, aki merne/tudna tenni ellene. Tendenciákról van szó. Az utolsó mondatoddal meg teljesen egyetértek. Már a kisiskolások tudják, hogy milyen "emberi jogaik" vannak, mert azt megtanítják nekik. Ellenben nincs 6 pont, 12 pont, 10 parancsolat...ami arról szólna, hogy nekik mi a kötelességük, és hogy hogyan viszonyuljanak másokhoz.

15138 2011.04.01. 14:16:32

Nem az én címem, nekem virággal kezdődik az összes. Van egy ötletem, szolgáltatót cseréltem, és lehet, hogy te még a régi címemre írtál. Oké, megtaláltam, válaszoltam. Az a szolgáltató már nem az enyém, nem tudom, miért létezik még a címem náluk.

10416 2011.04.01. 14:55:58

Az egyik legalapvetőbb ösztön az agresszió. Ezt a szocializáció során elvileg levetkőzhetjük, ugyanakkor a biológia ellenünk van. De ellenünk van a társadalom is: mire neveljük a gyermekeinket: az egymás iránti tiszteletre és a másik érdekeinek figyelembevételére? Ez ugyan jól hangozna, csak hát a másik érdeke az én általam megszerezhető javak minél nagyobb mértékben történő birtoklása. Ennek megfelelően a gyerekeket az agresszió és a tolerancia saját magunk is nehezen meghatározható egyensúlya mentén nevelgetjük az iskolával közösen. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a fizikai agresszió tekintetében inkább javuló tendenciát mutat a társadalom, azzal párhuzamosan, hogy a durva kézzel megszerzett javakkal szemben a fehérgalléros eszközök nemcsak elegánsabbak, hanem hatékonyabbak is lettek. Mindemellett a megalázás és a csipkedési sorrend kialakítása nem csak agressziót jelent, és ezek az "alternatív" eszközök még rosszabbak is lehetnek. Összességében az agresszió elvesztése a versenyképesség elvesztését is jelenti, ami aligha cél.

15138 2011.04.01. 15:39:46

Demo, nekikezdtem K. Lorenz Agressziójának, de nagyon nehéz szöveg (franciául kellett volna gyűrni) Most mit mondjak...igazad van. De voltak már társadalmak, ahol az agresszió nem a gyerekektől indult. AKkor mást mondok. Tessék őket tanítani verekedni. Iskolai szinten önvédelmet, vagy harci sportot. Ne a magasugrással idétlenkedjenek, hanem tessék őket spártai stílben az életre felkészíteni, mindennel, ami ezzel jár, az elmélettel is, hogy ne üss elöször.

173336 2011.04.01. 22:00:45

A gyerekek olyanok, amilyennek mi, vagyis a szülők, nagyszülők, tanítók, tanárok, tehát a környezet, a társadalom alakítja őket. A gyerekek a legjobb indikátorai, jelzői a világunknak. Csak magunkat hibáztathatjuk, ha olyan világot alakítottunk ki körülöttük, amely ilyenné teszi őket. Mivel mindenki tanul 18 éves koráig (tankötelezettség), az agresszió, amely mindig is jellemezte az embert, az iskolában jelentkezik látványosan, amelyre még rátesz a média és a különböző ketyerék is egy lapáttal, hiszen azonnal ország világ számára ismertté válik minden esemény, amely az átlagostól eltérő. A megoldást a megbeszélés és a megállapodás jelenti. A gyerekek és az érintettek mondják el a véleményüket és a lehetséges megoldásokat is.( Otthon és az iskolában is) Meglepően értelmes és komoly véleményeket tudnak mondani, de akkor csak velük és a problémával kell foglalkozni. Általában nem a jó tanulók és a "komolyak" rendelkeznek érzelmi intelligenciával, hanem azok, akiknek az élete nehezebb, és tapasztaltak. Ha igazságtalanság éri őket tanártól, társuktól, szülőtől, vagy bárkitől, meg kell tanulniuk elviselni, esetleg kitérni előle vagy elfelejteni, mert ez is neveli és érleli őket. Jó módszerekkel és jó tanárokkal a problémák legnagyobb része orvosolható lenne, de nincs belőlük elegendő. Nem kellene mindenkit iskolapadba kényszeríteni, ha nem akar vagy nem tud tanulni valaki, 16 év fölött engedni kellene mást csinálni,dolgozni, sportolni, vagy esti iskolába járni, hogy a többiek tanulhassanak és nem szabadna megengedni hogy bizonyos gyerekektől féljenek a többiek. Deviánsak mindig voltak,őket csak egyénre szabott módszerekkel és körülmények között lehet nevelni, mindenki érdekében.

60145 2011.04.01. 22:08:03

Most bukkantam a bejegyzésre, nagyon aktuális a téma! Jó, hogy ismét megjelentél!

104422 2011.04.01. 22:20:23

Teljesen egyetértek. ANnyit tennék hozzá, hogy a gyereknevelés úgy 3 éves kor körül kerül ki a kezeink közül, akkor, amikor óvodába adjuk... B.et

15138 2011.04.02. 18:50:40

Ésszel-lélekkel írta (véletlenül kitöröltem, bocsánat) Minden (leendő) szülőnek, nevelőnek, pedagógusnak tisztelettel ajánlom figyelmébe, minden sorát értő olvasással....... Dorothy Law Noltte: Ha egy gyerek Ha egy gyerek szidalmakban él, megtanulja az ítélkezést. Ha egy gyerek haragban él, megtanulja a harcot. Ha egy gyerek félelemben él, megtanulja a rettegést. Ha egy gyerek szánalomban él, megtanulja az önsajnálatot. Ha egy gyerek gúnyban él, megtanulja a szégyent. Ha egy gyerek féltékenységben él, megtanulja az irigységet. Ha egy gyerek szégyenben él, megtanulja a bűnbánatot. Ha egy gyerek biztatásban él, megtanulja az önbizalmat. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a türelmet. Ha egy gyerek dicséretben él, megtanulja az önbecsülést. Ha egy gyerek megértésben él, megtanulja a szeretetet. Ha egy gyerek helyeslésben él, megtanulja magát szeretni. Ha egy gyerek elismerésben él, megtanulja, hogy jó, ha célja van. Ha egy gyerek önzetlenségben él, megtanulja a nagylelkűséget. Ha egy gyerek tisztességben és őszinteségben él, megtanulja, mi az igazság és a becsület. Ha egy gyerek biztonságban él, megtanulja, hogy bízzon magában és a többiekben. Ha egy gyerek barátságban él, megtanulja, hogy jó a világban élni. Ha egy gyerek nyugalomban él, megtanulja megtalálni a saját békéjét. A te gyermeked miben él?

15138 2011.04.02. 18:51:33

33-ra Nagyon jó, én is így gondolom. Atlasz, Bástya et, köszi. 36-ra Köszi a verset, terjeszteni fogom.

60145 2011.04.03. 12:24:21

Végigolvastam a hozzászólásokat, volt, akinél a ceterum censeo carthaginem delendam esse, azaz hogy Móriczkának mindenről "az" jut az eszébe -nem lepett meg. A bejegyzéseid ezzel együtt kiváló hozzászólásokat váltottak ki, minőségi szövegek, gondolatok kerültek elő. Én most nem erőlködöm ilyesmivel feliratkozni,ihlető vita közben talán sikerülne, talán nem. Most meg már elmúlt, pontosan. (Érdekes, van, hogy két napig meg sem moccan az ajánló...)

15138 2011.04.04. 08:14:09

Most egy ideig megpróbálom megfejteni franciásan ezt a latin szöveget, ha nem megy, akkor megnézem a neten. :DD

Nefelejcs blogja

Jó tett helyébe jót várj