Olvasom a Népszavában, hogy iskolákat adnak át működtetésre az egyháznak (ne írjak egyházakat?), mert a kormány számukra kedvezőbb anyagi feltételeket teremtett, mint az önkormányzati iskolák számára.

Olvasom a Népszavában, hogy iskolákat adnak át működtetésre az egyháznak (ne írjak egyházakat?), mert a kormány számukra kedvezőbb anyagi feltételeket teremtett, mint az önkormányzati iskolák számára.

Már ez az egy mondat furcsán hangzik. Hogy egy állam egy egyházi iskolát jobban támogasson egy államinál, az abszurdum. A laikusság ugyanis azt jelenti (jelentené), hogy az állam elválik az egyháztól, és az iskolák vallásoktatás nélkül működnek. A gondolat már megfogalmazódott az ókorban, Marcus Aurélius által, aztán a Felvilágosodás nagy alakjai, Diderot, Voltaire foglaltak állást mellette, de egészen a Párizsi Kommünig kellett várni, hogy a két dolog végre a valóságban is különváljon 1871-ben.

Ínnen nézve, a laikusság egy fontos, régóta létező igényt kielégítő társadalmi vívmány. Mint olyan, például a svájci alkotmány első pontjai között szerepel: "az állam liberális, demokratikus, szociális és laikus".

Kiváncsi leszek az új magyar alkotmányra... hogyan határozzák majd meg a magyar állam mibenlétét. Ugyanis, ha a laikusság kimaradna a felsorolásból, még felmerülhetne a kétely, hogy ebben az államban talán nincs lelkiismereti szabadság. Ha egy ateista, egy mohamedán, egy buddhista gyereke egy ilyen iskolába járna, sérülne egy alkotmányos (pardon, eddig alkotmányos) alapjoga.

Tulajdonképpen nincs azzal bajom, hogy mondjuk, kereszt lógjon a osztályok falain. Kérdés, hogy akkor mit csinálnak az olaszok épp mostanában? Vitatják a keresztek jogosultságát.

Miért beszél Sárközy a laikusságról hetek óta? Mert biztosítani akarja az iskola semlegességét. Miközben eredeti célja az iszlám védelme lett volna (!), most az egész ügy egy újabb ok az iszlám és a keresztény egyházak közti csatára. Továbbá a szélsőjobb Nemzeti Front és az összes többi párt közti szakadék mélyítésére, akiknek kimondott célja az iszlám befolyás csökkentése. Alapos támogatottsággal...

Mert hogy az állami laikusságnak jó oldala az is, hogy nem kivételez egyik egyházzal sem - mindet kizárja. Nekünk még talán korainak tűnik azon aggódni, hogy mit szólnak a többi egyházak, mivel jelentőségük nem nagy, esetleg az Orbán-kormány az összes létező magyarországi egyházat felhatalmazza, hogy iskolát működtessen... azaz, legyenek krisnás, zsidó, buddhista és iszlám egyházi iskolák. Akinek ez science-fiction-ösen hangzik, azért az vessen egy pillantást ezekre a számokra:

"A magyar adatok szerint a római katolikusok aránya 51%, a reformátusoké és evangélikusoké 18%, a zsidóké 0,13%. Ez az eloszlás kicsit másképp néz ki az egyházaknak tett felajánlások tükrében: katolikusok 11%, reformátusok és evangélikusok 4,73%, zsidók 0,13% és Krisna-tudatú hívők 0,25 %.  ...

Ami a templomok számát illeti, sehol nem találtam pontos adatot a katolikus és refomátus templomok számáról. Zsinagóga 18 van, a Krisnásoknak öt vidéki központjuk, mellett hat budapesti “helyszínük” van és már létezik a magyar iszlám is: Budapesten nyolc mecset működik. A vidéki városok közül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Siklóson, Pécsett és Tatabányán is. Valamikor Salgótarjánban is volt egy."

(Teljes cikk itt. )

Kiváncsi leszek, az Új Magyar Alkotmányra... meg azt is szeretném tudni, hogy mi lehet az Orbán-kormány valódi célja ezzel az intézkedéssel.