Nagy általánosságban - nevek nélkül.

Vannak nálunk kommentelők, posztolók a másik térfélről. Most ne is mondja nekem senki, hogy ne osszam én fel az országot - fel van az osztva nélkülem is. Szándékos vakság lenne nem észrevenni, bár egyetértek, hogy nem ez lenne a követendő út, bárki mondja is.

Itt vannak hát, és köszönjük meg, hogy itt vannak. Személy szerint olvasom is őket, mert mást mondanak, mint ami az én fejemben- szívemben van. És a más az érdekes. Elgondolkoztató. Van miről beszélni, van kit meghallgatni. És hát valami mindig ragad rám - vagy egy idézet, vagy egy név, egy dal, egy dátum. Ezek a "mi" jobbosaink nem is mind egyformák, kinek a Jobbik, kinek OV a kedvence, és olyan is akad, aki már mindenkiben csalódott. Javítsatok ki, ha rosszul mondom.

Ami viszont szinte mindegyikükben megvan, és én épp a napokban többször beletenyereltem, az a kommunistázós hozzáállás, amiről mi már nagyon keveset tehetünk. Én nem akarom tagadni, hogy mi volt a szocializmus első éveiben, se a proletárdiktatúrás ismereteimmel előhozakodni. Szerintem egyáltalán nincs értelme nekünk vitatkozni elmúlt, régen elmúlt dolgokról. Tegyék ezt a történészek.

De cseréljük már le a megszólításokat, a komancsokat, a komcsikat, libsiket valami másra...kérem szépen. Valami olyanra, ami kommunikáció-képes. Ha azt látom a hozzám írt kommentben, hogy komcsi , azon kivül, hogy üt egyet a szívem, ijedtemben, tudom, hogy értelmes párbeszédre kevés az esély.

És akkor mit kapok a következő mondatban? Hogy velem nem lehet beszélni. Azt mondják, hogy szemellenzős, agymosott ellenség vagyok. Na, persze, ők meg beszélgetni jöttek.

Kedves Bárkik, akik ezzel kezditek, miért állítjátok, hogy beszélni jöttetek?

Továbbá, miért gondoljátok, hogy valami közérdekűt, hasznosat tesztek az országért?

Ha valaki előre akar menni, annak barátokra vagy ellenségre van szüksége? És ha barátokra, rávezető kérdés, akkor érdemes-e sértegetéssel kezdeni egy kapcsolatot?

Ha most ezen a naiv kérdésen a hasatokat fogjátok - ám tegyétek. Nevessetek szemen. Kibírom. Ellenben tudni fogom, hogy a "párbeszédre való alkalmatlanságom" csak szólam. Hogy nem azért vagytok itt, hogy beszéljünk és előrébb toljuk az ország szekerét. Hanem hogy megvádolhassatok MINKET az árokásással...Ej-ej.

Más szemében a szálkát told meg egy lépéssel.

Utóiratnak egy kósza gondolat: ha a szocializmusomat fennhangon szidják balról, azzal végképp nem tudok mit kezdeni. Ennek itt semmi értelme - máshol se nagyon, mert mindenki képes rá, kicsit uncsi is. De itt? És akkor ez olyantól, aki még csak óvodás volt? Integritás nélkül nincs baloldal. Nem nekünk kell leköpdösni a múltat - arra ott vannak a kedves jobboldali kollégák. Hibákat beismerni meg, megint másik korosztálynak kellene...

Összefoglalva írásom lényegét, szeretném azt írni az égre, hogy Előre! és Együtt egymásért, együtt mindenkiért.