Mindig megplepődök, ha kapitalista országban élő emberek balos megmozdulásait látom.

Mindig megplepődök, ha kapitalista országban élő emberek balos megmozdulásait látom.

Őket látva, hiányérzetem támad, hogy a munkásmozgalmilag fejlettebb, ex-szocialista országokban hogyan felejthették el a régi ellenállási formákat. Egyetlen magyarázatként azt mondom, hogy nem merik használni őket, hála a húszegynéhány éve gyakorolt, egyedülálló hivatalos kommunistázásnak.

Egy régebbi posztomra kell hivatkoznom, a Novartisról van szó, pár hete vitáztunk azon, hogy az igazgatója, Herr Daniel Vasella megérdemli-e vagy sem  elképesztő, havi két millió frankos bruttó fizetését. Nem ezt a vitát szeretném folytatni, hanem jelzem, hogy azóta a Novartis bejelentette, hogy bezár egy üzemet Vaudban, valamint részlegesen elbocsát embereket Baselben. Összesen 1100 embert érintő műveletről van szó. Ugyanazon a héten a Novartis közölte az utolsó gazdasági eredményét: 2 milliárd frankos profitot ért el, ami 7%-os emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.

Itt tört ki a felháborodás. Ezer embert az utcára tenni, a gyártás egy részét Kínába vinni úgy, hogy a cégnek gazdaságilag kutya baja? A Novartis végül kénytelen volt bevallani, hogy az intézkedés "megelőző" jellegű és 20 milliót tudnak vele  megtakarítani. Ez a húszmillió itteni fejekben Daniel Vasella fizetése, egyből asszociáltak és Vasella úr háza elé békés tüntetést szerveztek, amit a rendőrség félóra alatt feloszlatott. Pedig nem is dobáltak két frankosokat az udvarára...

Persze, nincs lehetőség fentről beleszólni egy cég gazdasági döntéseibe. Viszont egy orvos kezdeményezésére, alulról, érdekes akció indult: az illető háziorvos elhatározta, hogy a saját eszközeivel tiltakozni fog, azaz nem ír fel többet Novartis által gyártott gyógyszert. A betegeivel közölte ennek okát, és ha az illető ragaszkodott a Novartis-féle szerhez, megkaphatta. Nem ragaszkodtak, sőt, a gyakorlat elterjedt és már egész kantonok orvoskamarái fontolgatták a csatlakozást. Az említett orvos elképedten konstatálta népszerűségét, hiszen negatív reakciókra számított.

Abban a tévéhíradóban, ahol ezt az orvost mutatták be, egy másik "ellenálló" is szerepelt. Egy francia férfi, többéves "demonstrálási" gyakorlattal, börtönbüntetéssel egy vezető fogvatartásáért (bezárják a főnököt,  főnököket, hogy a követeléseiket teljesítsék), Svájcban tart tanfolyamot. A résztvevőket kérdezték, meddig mennének el: mindenki tagadta, hogy hajlandó lenne főnökét foglyul ejteni, azt agresszióként nevezve, de utcai megmozdulásra mind kész.

Ha harminc éve azt mondja nekem valaki, hogy ezeket a híreket a svájci híradóban láthatom, azt hiszem, hogy eljött a kommunizmus hajnala.

Tovább. A zürichi Occupy-mozgalmat békésen hazaterelték a rendőrök, ez alkalommal New Yorkban járt fotóst kérdeztek, ott mit látott. Azt válaszolta, hogy a legnagyobb megdöbbenést az okozta, hogy MINDEN társadalmi réteget, minden korosztályt, minden bőrszínt látott a téren, a saját szemével, míg odáig a tudósításokban arról igyekeztek meggyőzni bennünket, hogy rosszindulatú balos, szélsőbalos alakok szervezik azt.

Kéretik komolyan venni, hogy egyre többen értenek abban egyet, hogy a rendszer így, ahogy van, fenntarthatatlan. Legalábbis, ha mindenkit emberhez méltó módon akarunk etetni, lakatni. Erről már nem csak az utcán, de a parlamentekben is beszélnek.

Kéretik nem elfelejteni, hogy új eszköz is van a kezünkben, az internet, ami leegyszerűsíti a szervezést, a kapcsolattartást. Magyarországon is vannak emberek, akik aktívan tesznek valamit, összejöveteleket szerveznek, megmozdulásokra járnak. Elég szétnézni a Facebookon.

Egységben az erő. Együtt egymásért. Ezek a mi jelszavaink voltak. Emlékszünk még?

*****

Van itt egy jópofa karikatúra, Franciaország készül a megszorító intézkedésekre címmel. A nagyszerű Mix and Remix tollából.