Nem tudok már írni, mert minden szavam méricskélem.

Most úgy döntöttem, hogy abbahagyom a szájrágást és tiszta vizet öntök a pohárba, mert amíg meg nem teszem, egy helyben rostokolok és nem haladok semerre. Pedig sok témám lenne, de nem akarom mindet mentegetőzéssel kezdeni vagy végezni, és különösen nem kívánok rosszindulatú kommenteket olvasni.

Elöször is megmondom, hogy mit nevezek rosszindulatú kommentnek. Például a minősítgető kommentet. Itt vagyok féléve, ha valaki még mindig azt hiszi rólam (és másról!!), hogy rasszista vagyok, akkor azt megkérem, ne olvasson, ne húzza fel magát rajtam. Szeretnék írni a skinheadekről, és nem akarok fasisztává avanzsálni pár kedves komment révén. Arra sem vagyok kiváncsi, hogy ki tart butának, műveletlennek, felkészületlennek. Nem az Akadémián vagyunk. Cserébe én sem mondom senkinek, hogy mit tartok a főiskoláról, ahol végzett.

A másik típus, amitől elmegy minden életkedvem, az a goromba komment. Mindent meg lehet mondani, szerintem mindent le lehet írni is. De olyan hangnemben, ami nem sérti sem a többi kommentelőt - ezzel találkoztam elöször-, sem engem, a poszt íróját. Nem akarok káromkodást olvasni, sem azt, hogy ki írhat és ki nem nálam.

Mielőtt félreértés esne: az általam leírottakat akármikor lehet kritizálni, vitatni. De nem engem, sem a barátaimat, vendégeimet. Innentől kezdve élni fogok a letiltással, akárhogy nem szeretem. Azért mondom előre, mert így tisztességes - eddig ugyanis mindent eltűrtem.

És még egy fontos dolog: teljes szívemből sajnálom, hogy Astrum tiltólistára került. A mai napig nem értek egyet a döntéssel, bár kénytelen vagyok elfogadni. Csak nem értem, hogy miért kell valakit virtuálisan kivégezni, aki se nem sértett meg senkit úgy, mint más egyesek, se nem írt olyan visszataszító posztokat, mint megint más egyesek, akik még mindig köztünk vannak.

Nem az első eset, hogy neheztelnek a kizárásért - én magam AZ mellett álltam a Kinga-ügyben. Ha következetes akarok lenni, ahogy akkor azt mondtam, a szabály az szabály, akkor itt is azt kell mondjam. Azonban én olvastam Astrum posztjait, bár nem figyelmesen, vissza akartam térni. Tele volt érdekes linkekkel - aki azt hiszi, hogy Izrael-ellenesekkel, az lehet, hogy téved, mert én kinyitottam egy párat és örültem nekik, mert érdekelt Izrael. Aztán eltűnt az egész, azzal az okkal, hogy Astrum más nevét használta - a blognak Lehar népe volt a címe. Én személy szerint egy pillanatig nem hittem, hogy Lehart olvasom és nem Astrumot.

És név nélkül, de vannak itt még, akik nem Izrael-pártiak. És? Most már egyet kell gondolni? Most már nem lehet egy-egy témát felvetni vádaskodás nélkül?

Az ember már nem írhat politikáról, hogy ne üssenek a fejére, ha eltér a véleménye? Vasgereben tudja, mit gondolok az elcsatolt területekről, de még egyszer meg nem sértett. Mi itt nem háborúban állunk, hanem beszélgetünk. Ide azok jönnek, akik beszélgetnek. Biztos, hogy el akarjuk őket hajtani? És még egyszer emlékeztetnék mindenkit, hogy ami itt leírásra kerül, az bizonyíték. Ha valakit itt megsértenek, az jogilag becsületsértés vagy rágalmazás. Senkit nem ragadhat el úgy az indulata, hogy ne tudna lehűlni, ha akar, mire leír egy kommentet. Tessék vállalni a felelősséget a szavakért, ha régi valaki, ha új. Talán én mondhatok ilyet, olyan újként, aki rendesen beilleszkedett.

Befejezésül: kedves barátim, akik lehet, hogy egy mukkot sem értettetek: ha nem értettétek, nem nektek szólt. :) Legfőképpen is nekem volt erre szükségem, mert már annyi ideje tartottam vissza, hogy eltorlaszolta a torkomat. Na és a tollamat.