Gyuri viccéhez, Erlauer kommentjéhez.

Gyuri viccéhez, Erlauer 11-es kommentjéhez.

Szituáció: A börtönben megfogadta, hogy jó útra tér. Úgy képzelte, hogy kapott egy második lehetőséget, hát meg akarta ragadni. Első dolga volt, hogy munkát keresett, de nem talált jobbat, mint egy takarítói állást az egyik népszerű kocsmában – ott, ahol annak idején a cimbikkel kitervelte a bankrablást, amiért 12 évet hűsölt. Aznap éppen felmosás közben találta meg a fia. Nem rejtőzködött éppen, de nem is volt büszke a munkájára. A fiú döbbent meg jobban. Apját, ha nem is hősnek, de számottevő embernek tartotta, titokban büszke volt a machóságára. És ez a talpig machó most követ mos egy kocsmában.

Úgy látszik, nem volt elég egy kínos találkozás aznapra. Megérkezett az a rendőrtiszt is, aki annak idején elfogta. Meggyőződése volt, hogy kutyából nem lesz szalonna, egy bűnöző az marad, aki volt. Ezt mindjárt közölte is, sőt, meghallván, hogy a sápadt kamasz Bill fia, azonnal őt is sértegetni kezdte. A fiúnak hányingere támadt, nem is tudta, melyik férfi viselkedésétől: a rendőrétől, aki nyíltan szidta, provokálta az apját, megelőlegezve neki a következő börtönbüntetést, vagy az apjáétól, aki nem csinált semmit, csak szó nélkül feltörölte, amit a nagyszájú rendőr akarattal kiöntött a földre, és lenyelte az összes megaláztatást. Mikor már nem bírta tovább, sarkon fordult és elrohant, még visszaszólva apjának, hogy: Gyáva!

Pedig, Billé volt az erkölcsi győzelem…

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Gyáva az, aki tűri, hogy bántják és megalázzák? Ha leüti a rendőrt, bátor? Mihez kell nagyobb bátorság, felpiszkálni valakit vagy riposztolni? Bátorság-e olyanba belekötni, aki nem tudja megvédeni magát? Van-e ott mindig egy bátor, ahol egy gyáva?

Főleg, mit csináljon az ember, ha agresszió éri?

A dzsungelben egyszerű: üss vagy fuss. De már eljöttünk a dzsungelből és nincs hova futni. Meg kell felelni naponta a minket ért támadásokra.

Első válasz: üss. Ez a zsigeri, ha az ember elég erősnek érzi magát. Veszélye egy következő büntetés.

Második: árulkodj. Hívj valaki erősebbet, aki elintézi helyetted. Jó, ha mindig tudod, ki az illetékes.

Harmadik: vágj jó képet, de utána titokban árts, ahol tudsz. Lehet, hogy ez aljasság, de istenem, mindenre lehet magyarázatot találni.

Negyedik: tűrj és reménykedj a túlvilágban, az isteni igazságszolgáltatásban. Elég passzív dolog, de legalább nem kerül energiába.

Ötödik: annyival üss vissza, amennyit te kaptál – tudd, hogy nehéz vagy lehetetlen igazságosan mérlegelni, mert mindenki a saját sérelmét érzi a nagyobbnak. Ez lenne az ideális megoldás, azzal a feltétellel, hogy egyenrangúval hozott össze a rossz sors. Felettessel, erősebbel megcsinálni…cö…nem ajánlott.

Hatodik: légy Gandhi utódja és légy rá büszke. Bármi rosszra jóval válaszolj, és várd a nevelő hatást. Ez is jó alternatíva, ha az ember képes benne hinni.

Hetedik: hallgass el. Passzív rezisztencia. Az a rossz benne, hogy a végén még azt hiszik, lenézed őket, és újabb provokációban lesz részed.

Igen, ez a baj. Hogy igazából, ha el akarsz vágni minden folytatást és tutira akarsz menni, akkor az egyetlen megoldás a totális likvidálás. Hogy ezt mennyien így tudják!!... De nem is csoda. Mit csinál Tom és Jerry, Spiderman, Batman, Terminátor, Rocky, Rambo, a Pindur Pandúrok, Rózsa Sándor és az Egyesült Államok? (a felsorolás korántsem teljes)

Odaüt. És ő a hős. Még Nobel-békedíjat is kaphat, tiszteljük, szeretjük.

Akkor most mit csináljak a fiammal, akit már sorozatosan és csoportosan zrikálnak az iskolában? Mit mondjak a gyereknek?