És az internet örömei.
És az internet örömei.
Onnan kezdem, hogy évek óta nem tudom elolvastatni a gyerekekkel az Egri csillagokat. Már régóta szeretném, mióta erőltetném, azóta még a legjobb magyar könyvnek is megválasztották. Megvan a könyv, megvettük a dvd-t, még valami interaktív játék-cd is van itthon, de minden hiába. A lányom szerint unalmas…
Tegnap este végre megnéztük a filmet. Azt a filmet, aminek a forgatókönyvét még Nemeskürty írta, Kovács Istvánnal, Venczel Verával, az egyetlen filmet, ami létezik. És be kell valljam, ha az ember már latta a Gyűrűk urát, a Narniát vagy bármilyen Harry Pottert, akkor ez a régi film még a könyv többszöri olvasása után is csalódás. Talán mert nagyon tudom a könyvet… emlékszem a leírásokra, és a film – nyilván anyagiak hiányában – nagyon nehezen követi a könyvben leírtakat.
Azóta már meg lehetett volna babrálni, számítógéppel megsokszorozni a törököket, nem ártott volna a filmnek. (Egyébként ugyanilyen csalódás volt a Hair vagy a Jézus Krisztus Szupersztár, és a Csillagok háborúját sem véletlen dolgozták át.) Ez nem történt meg, amit sajnálok, mert az Egri csillagok egyike azon kevés műnek, ami legalább más nyelvre is le lett fordítva, némi hírnevet szerezve a magyar irodalomnak.
Ebből indultam ki, és ott folytatnám, hogy emellett az internet adta lehetőségeket sem használjuk ki. A Magyar Elektronikus Könyvtár választéka, ha gyarapodik is, közel nem abban a tempóban, ahogy szeretnénk. Az angol, francia vagy orosz nyelvű anyagok száma nem tudom hányszorosa a magyarénak – nyilván, nagyobb az érdeklődés is, és a hozzájárulók száma is – de nem látom be, mi igazolja azt a szegényes választékot, amit a magyar irodalom nem indokol. Nem látom be, hogy iskolák, gimnáziumok miért ne járulhatnának hozzá ahhoz, hogy MINDEN fent legyen a neten, ami magyarul megíródik, vagy magyarra le lett fordítva. Helyet lehet találni, erre bizonyíték az a sok magánblog, fénykép-tárhely, ami viszont mind megtaláltható a neten. Egyszerűen valakinek össze kellene fogni, és « leosztani » az iskoláknak. Ha mindegyik csak egyet-kettőt feltesz egy évben, maris nagy léptekkel haladhatnánk előre.
Nehezebb kérdés a magyar művek idegen nyelvre fordítása. Ismerek egy nagyon jó Arany : Walesi bárdok fordítást a netről, Örkény könyvét még franciául is meg tudtam venni, van egy francia nyelvű magyar szakácskönyv is, vagy ott az Egri csillagok németül és angolul. De ezek a ritka kivételek. Nincs mivel dicsekedni. ☺ Kertész előtt Márait lehetett hallani, hogy megjelenik franciául, németül. De ez nagyon nagyon kevés. Ha szeretnénk valami jóról is elhíresülni, nem lenne-e evidens, hogy terjesszük a saját irodalmunkat, zenénket ?
Aztán ott vannak a szakmai kérdések is. Nemrég kerestem valamit a padlófűtésről: négy helyen találtam meg ugyanazt a cikket, minden alkalommal más név alatt. Gratula. Ez hogy lehet? És ezen az egy cikken kivül alig valamit. De nyilván mindenki tudna hozni példát.
Még egy dolog, amit főleg külföldön sajnálnak – a Hotbirdről levették a Magyar 2-t, és áttették egy másik műholdra. Akinek van antennája, az tudja, hogy két külön irányt csak drágább antennák tudnak gond nélkül követni. Marad a választás – vagy Duna Tv, vagy M2. Ez is, mire volt jó ?
És ha valaki most azzal érvelne, hogy pénz…attól megkérdezem, hogy miért volt fontosabb például a Terror Házára költeni ahelyett, hogy magyar irodalmat tegyünk fel az internetre – és melyik kerül többe. Arról már nem is beszélve, hogy melyik válik dicsőségünkre.
Valamit tenni kéne.
