Egész Svájcot érte az a - főleg francia – kritika, mely szerint nem liberális, nem szép dolog a betelepedett más vallásúaknak megtiltani, hogy templomot építhessenek maguknak – illetve, adott esetben minaretet, mert főként a feltűnő, mecsetekhez tartozó tornyokról volt szó.
A franciák csak azt felejtik el, hogy legalábbis francia-Svájc naponta követi a francia híreket, így tisztában vannak azzal, hogy mi jöhet még a minaretek után – örökös viszály az öltözködésben, az iskolai viseletekben, a karácsonyi szokásokban, az uszodai hétköznapokban, a temetkezésben, ugyanis ezeken a területeken a keresztény és iszlám vallás nagyon eltérő szokásokat követel.
A lényeg, hogy nagy viták során ilyen adatok láttak napvilágot : Franciaországban jelenleg 45 000 templom, 2147 mecset, 280 zsinagóga és 150 buddhista pagoda van.
A muzulmán imahelyek a következő ütemben jelentek meg : 1976-ban 150, 1985-ben 900 és 2001-ben 1555 mecsetet és imahelyet tartottak számon. Tehát az elmúlt harminc évben majdnem nyolcszor annyi mecset épült, mint ahány zsinagóga van.
Németország 2100 mecsettel dicsekedhet, amit a francia muzulmánok sérelmeznek is, mivel ők kétszer annyian vannak, mint németországi hittársaik.
Ami Svájcot illeti, húsz évvel ezelőtt két genfi és egy zürichi mecset volt mutatóba, ma már közel 90 a svájci mecsetek száma. A lakosság vallás szerinti megoszlása a következő: 41% római katolikus, 35% protestáns, 4.3% muzulmán, 0.2 % zsidó és 11% a felekezethez nem tartozók aránya.
Általános tendencia, hogy míg a muzulmán és buddhista hivők száma rohamosan növekszik, a zsidók száma stagnál, a nem hivőké pedig lassan nő.
A magyar adatok szerint a római katolikusok aránya 51%, a reformátusoké és evangélikusoké 18%, a zsidóké 0,13%. Ez az eloszlás kicsit másképp néz ki az egyházaknak tett felajánlások tükrében: katolikusok 11%, reformátusok és evagélikusok 4,73%, zsidók 0,13% és Krisna-tudatú hívők 0,25 %. (Egyes vélemények szerint ez az összehasonlítás nem pontos, mások szerint sokkal hívebben tükrözi az egyes vallások számarányát, mint a népszámláláskor mért felekezethez tartozás.)
Ami a templomok számát illeti, sehol nem találtam pontos adatot a katolikus és refomátus templomok számáról. Zsinagóga 18 van, a Krisnásoknak öt vidéki központjuk, mellett hat budapesti “helyszínük” van és már létezik a magyar iszlám is, egyelőre egy budapesti imahellyel.
A számokat összehasonlítva bárki meggyőződhet róla, hogy a zsidó vallás nem törekszik elvenni a magyarok vagy európaiak életterét, sem a saját vallásukat nem akarják ránk kényszeríteni. Be kell tojni ettől a magyar 0.13 százaléktól?
Lehet másik ellenséget keresni, már akinek ez feltétlen szükséges. Hány száz évig harcolt Magyarország a török félhold ellen? És a muzulmán vallás meg akarja változtatni a szokásainkat, hitetlennek tart minket és itt-ott szent háborút hirdet. Ilyen viszonyok közt éppen a zsidóktól tartani… politikai vakság.
Egy kedves barátom figyelmeztetett egy lehetséges komment-variációra. Történetesen arra, hogy a zsidók számaránya sokkal nagyobb a gazdasági vagy politikai elit körében. Jó. Én meg nem vagyok irigy, csak mértékkel.
A legtöbb milliomos hagyományosan USA-béli, újabban indiai vagy orosz. Akkor most őket is utáljuk? Inkább versenyezzünk, az nem fenyeget senkit.
Kiegészítés: Vakariosz tette hozzá a 66-os kommentben: A cikkben írtakkal szemben Budapesten nyolc mecset működik. A vidéki városok közül Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Siklóson, Pécsett és Tatabányán is. Valamikor Salgótarjánban is volt egy.
